Néphagyomány és népművészet szerepe a
vidékfejlesztésben
Konferencia III-IV.
Bonyhád - Kakasd, 2011. október 7-9.
A hagyomány továbbélésének és a népművészettel foglalkozó művészeti-alkotó csoportok munkájának létfeltétele, hogy szervesen illeszkedjenek napjaink kulturális, társadalmi életébe.
A falusi gazdaság, a falusi vendégfogadó készség és alkalmasság fejlesztése az ország gazdasági érdeke. De az élhető, szerethető falu azonban emberekből, falusi közösségekből áll, akiknek életminősége, gazdaság-, táj- és környezetformáló képessége, szépérzéke, ízlése, műveltsége és szórakozása mind meghatározója annak, hogy szívesen megy-e az ember a faluba.
A faluközösségek összetartó erejét legjobban a gyökerek, a helyi szokásrend, a helyi folklór, a népművészet századok alatt szinte észrevétlenül kialakult tulajdonságai alakítják. A népviselet, a helyi textilek; a hímzés, a szövés, a hagyományos használati tárgyak, a helyi mesterek által készített cserépedények, a faragott vagy festett bútorok, a dalok és a táncok éppúgy jellemzői egy tájnak, mint a természeti környezet vagy az építészeti arculat.
Ezért tartjuk fontosnak, a terület szakembereinek, a gazdaságban, a vendéglátásban és kultúrában dolgozóknak az együttműködését.
Szükség van a több szektorhoz, másféle gazdasági szabályok között működő területek, állami intézmények, vállalkozók, civilközösségek munkájának összehangolására. A törvényalkotástól, a pályázati kiírásokig, a helyi feladatok meghatározásától a rendezvényekig, a térségben lakók együttműködésére van szükség, hogy egységben, összehangolva és egymást ösztönözve fejlődjön a magyar vidék, maradjon meg a hagyomány!
Konferenciánk célja, hogy fórumot adjon a vidékfejlesztésben érdekelt hivataloknak, intézményeknek, civilszervezeteknek, népművészeti csoportoknak.
PROGRAM TERVEZET:
Október 7. péntek 12-22 óra
A bukovinai székelyek
- "Új honfoglalás" - kulturális gyökerek, betelepedés, közösségi konfliktusok, kulturális kölcsönhatások, a népcsoport mai közösségi-kulturális jellemzői; egyének, családok, intézmények és civilszervezetek szerepe.
- Előadások, a Múzeum megtekintése, táncosok, zenészek, énekesek, mesemondók bemutatkozása.
Október 8. szombat
I. Vidékfejlesztés - kulturális fejlesztés
Stratégiák, gyakorlatok, példák, fejlesztési tervek: a néprajzkutató, a vidékfejlesztési- és kulturális tárca, a falusi turizmus és a helyi önkormányzatok, civil szervezetek és állampolgárok szempontjai.
II. Örökség és örökösök
A népművészet, a helyi hagyományok, a "szellemi örökség" létrehozói, alakítói és fenntartói azok az egyének, kik született tehetségükből eredően, szebben énekeltek, táncoltak, hímeztek, stb. és ez által alakították-, gazdagították, irányították a helyi közösségeket. Mások azzal emelkedtek ki, hogy felelősséget éreztek egy-egy közösség sorsa iránt és elképzeléseikkel, szervezőkészségükkel, irányítói, fejlesztői, mértékadó személyiségei lettek a helyi életnek.
Ilyen emberek ma is élnek köztünk! Példájuk, munkájuk tartja fönn az "örökséget" és ezekből az apró, emberi tettekből áll össze és válik identitás formáló tényezővé a helyi hagyomány. Néhányat bemutatunk közülük!
Október 9. vasárnap
Tolna - baranyai kirándulás (Óbánya - Mecseknádasd - Ófalu - Kisújbánya (erdőt-völgyet járva, busszal-sétálva-borozgatva)
Felkért előadók: Andrásfalvy Bertalan, Minorics Tünde (PTE), Szabó Géza (PTE), Csizmadia László (FATOSZ), Eperjesi Tamás (Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet), Cserép László (NEFMI), Birinyi József (Parlament Hungaricum csoport), Potápi Árpád (polgármester, Bonyhád), Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége, Völgység Múzeum
A program tervezet és a jelentkezési lap letöltése (doc)
