Székely Találkozó

https://www.facebook.com/KievBlesk/ Facebook Блеск A találkozók küldetése, hogy az egykor Bukovinából származó, ma már számtalan helyen szétszóródva élő székelyek és leszármazottaik számára alkalmat nyújtson a beszélgetésre, a régi emlékek felelevenítésére, a rég elfeledett rokonságok, műrokonságok felfedezésére, új ismeretségekre. Szinte minden rendezvény kibővül valamely sajátosan a településhez kötődő kiállítással, esetleg tudományos tanácskozással, vagy ismeretterjesztő előadással. Ezen kívül ez az egyetlen alkalom, amikor a hagyományőrző csoportjaink mindegyike bemutatkozik. Akár valamely népszokás ad keretet a találkozónak, akár szerkesztett műsor, ezeknek az eseményeknek megvannak a legfontosabb, kihagyhatatlan mozzanatai. Jóllehet, sokak szemében a folytonosan ismétlődő szentmise, utcai felvonulás, közös étkezés, majd színpadi műsor idővel egyhangúvá válik. Véleményem szerint azonban szükségünk van állandó összejövetelekre, megemlékezésekre, az évnek ugyanazon napján, időszakában, ugyanazon a helyen és formában. Mint ahogy a január 7-i madéfalvi megemlékezésre is a Székely Emlékparkban, ahol évről évre meghallgatjuk más-más megközelítésből, de ugyanazt a több száz évvel ezelőtti történetet. Ettől érezzük magunkat együvé tartozónak, hogy azonos múlttal rendelkezünk, azonosak a gyökereink, mely itt, ezen a ponton indult. Ugyanígy kellenek a széles tömegeket vonzó találkozók, ahol nem csak az együttesi munkában tevékenyen részt vevők jelennek meg, hanem mindenki, aki bukovinai székelynek tartja magát. Szükségünk van a szentmise áhítatára, ahol közel ezer viseletbe öltözött ember egyszerre énekel, a díszes, méltóságteljes utcai felvonulásra, a gasztronómiánkból ízelítőt adó étkezésre, a dalainkat, táncainkat, zenénket, meséinket, szokásokat és viseleteinket kibontakoztató folklórműsorra. S ez a megszokott forgatókönyv biztonságot is ad nekünk. Százszor látott, hallott produkciók. Az ismerős hanglejtés, ismerős arcok, képek. Mintha otthon lennénk, családunk körében.

Instagram Детейлинг Facebook Автостудия Глянец link Bonyhádi Székely Nap, 1989. május 21.

https://www.facebook.com/detailing.com.ua Facebook Детейлинг Bonyhádon ebben az évben alakul meg a Székely Körök Szövetsége. Még a megalakulása előtt május 21-én a múzeum és a művelődési ház Székely Napot szervezett. A programban szerepel Mártonffy Mór emlékére kopjafa állítása a Völgységi Múzeum udvarán, melynek véseteként az öt volt bukovinai székely falu neve olvasható; továbbá Művelődési Központ szabadtéri színpadán bemutatkoznak a székely hagyományőrző együttesek: a kakasdi, véméndi, bátaszéki, felsőnánai, hidasi, csátaljai, lengyeli, az izményi és az érdi együttesek. Mivel évről évre ismétlődő folytatása volt, később tisztázódott, hogy ez volt az első székely találkozó.

https://www.instagram.com/detailing_studio Instagram Автостудия Глянец Érd, 1991. május 9-12.

Az érdi székely találkozó plakátja

A bukovinai székelyek hazatérésének 50. évfordulója alkalmából szervezte meg az Érdi Székely Kör és az Érdi Bukovinai Székely Népdalkör. Tizenhét magyarországi bukovinai székely együttes, az egyházaskozári csángó együttes, valamint, a székelykevei és hertelendyfalvi hagyományőrző együttesek vettek részt az eseményen. Gróf Hadik András szobrának megkoszorúzásán megemlékező beszédet többek között Dr. Balás Gábor történész tartott. Ezt követően Tudományos Tanácskozás, majd hálaadó szentmise következett, végül ünnepi hangversennyel emlékeztek meg a jeles évfordulóról. A rendezvényt kísérő kiállítások: Szervátius Tibor Madéfalvi emlékműve; Bukovinai székely népi iparművészek és népművészek kiállítása; Dokumentum fotókiállítás az 1941-es kitelepülés képeiből; Lőrincz Vitus festőművész és Péter László grafikus kiállítása. Összesen kb. 600 vendég volt jelen. Az ünnepségsorozat zárónapján váratlanul megjelent Dr. Antall József miniszterelnök és néhány órát eltöltött az Érdi Művelődési Központban. Megnézte a kiállításokat, beszélgetett a résztvevőkkel, felidézte első találkozását a bukovinai székelyekkel, 1944-ben, majd rövid beszédet tartott.

Csátalja, 1992. november 7.

A program reggel szentmisével indult a római katolikus templomban. Mise után a templom előtt gyertyás megemlékezés volt a kivégzett székelyek emlékére. Ezt követően kulturális műsorra került sor a Művelődési Házban. Felléptek: Érd, Bátaszék, Tevel, Aparhant, Somberek, Székelykeve, Felsőnána, Lengyel, Bonyhád, Csátalja, Mözs, Kakasd, Gara, Véménd, Izmény hagyományőrző együttesei. A megjelentek – kísérő programként a csátaljai Székely Dísztőművészeti Szakkör hímzéseiből készült tárlatot, illetve Németh Kálmán életútját bemutató kiállítást tekintették meg.

Somberek, 1993. augusztus 15.

Az egyes falvakat jelképező keresztalják (Andrásfalva, Fogadjisten, Istensegíts, Józseffalva) a falu négy utcájából érkeztek. A hadikiak (somberekiek) a templomnál fogadták a búcsúra érkezőket. A nagymisén, melyet Kerekes Szilveszter, Hadikfalva szülötte celebrálta, felelevenítették a fél évszázaddal ezelőtti hadikfalvi Nagyboldogasszony-napi búcsút. Az aznap megáldott kopjafa Beréti István és Szemcsuk István fafaragó művészek alkotása. Az avató beszédet Szőts Zoltán, a Székely Szövetség elnökségének tagja, a Völgységi Múzeum igazgatója tartotta, aki beszédében a bukovinai magyar búcsúk szellemét idézte vissza. Itt került bemutatásra az öt bukovinai falu temetőjében egy évvel később felállított emlékfák terve.

Bukovina, 1994. Zarándoklat az öt bukovinai községben

Ebben az évben a bukovinai öt falu temetőkertjeiben felállított kopjafák felszentelésére nagyjából 200 fős zarándoklat indult Bonyhádról, Felsőnánáról, Kétyről, Zombáról, Kisdorogról, Himesházáról, Palotabozsokról és Somberekről. A bukovinai falvak mellett látogatást tettek Madéfalván is, ahonnan a népcsoport története kezdetét vette.

Bonyhád, 1995. június 24-25.

Az öt bukovinai település – Fogadjisten, Istensegíts Hadikfalva, Józseffalva és Andrásfalva egykori lakói, illetve azok leszármazottai a város öt pontjáról indultak el, hogy nem sokkal tíz óra előtt találkozzanak egymással a Szabadság téren, és elénekeljék a Béke fejedelme egyházi éneket. A szentmisét követően a bukovinai székelyek Völgységbe való betelepítésének 50. évfordulója alkalmából tartandó emlékműsorban felléptek az andrásfalvi, a hadikfalvi, a józseffalvi és az istensegítsi székely hagyományőrző együttesek összevont ének- és táncegyüttesei. Közreműködtek a csernakeresztúri, a hertelendyfalvi és a székelykevei hagyományőrző együttesek énekesei, táncosai is. A Tudományos Tanácskozáson számos neves történész, néprajzkutató, népzenekutató, nyelvész számolt be kutatásaik legújabb eredményeiről.

Bátaszék, 1996. június 28-29.

A pénteki napon délután szőttes kiállítás és fotó-dokumentációs kiállítás nyílt, melyet Dr. Andrásfalvy Bertalan ajánlott az érdeklődők figyelmébe. Ezt követően kezdetét vette “A bukovinai székelyek egy évszázada: 1896-1996. Megemlékezés az 1100. évfordulóról.” elnevezésű konferencia. Előadók: Szőts Zoltán, Solymár Imre, Merk Zsuzsa, Rudolf László. Másnap reggel szentmisével, táblaavatással és hangversennyel emlékeztek Dr. Németh Kálmánra. A bukovinai temetőkben kopjafát állító székelyeket örökíti meg a “Jel a jeltelen sírokon” című fotóválogatás, melyet szintén erre az alkalomra tártak a közönség elé. Délután a székely hagyományőrző csoportok műsorán huszonöt csoport lép fel. Itt adják át első ízben a Sebestyén Ádám-díjakat. A díjazottak névsora: Beréti István, Fábián Andrásné, Fábián Margit, Fábián Mártonné, Höfler Lajosné, Illés Imréné, Kóka Rozália, László László, Lőrincz Aladárné, Sebestyén Ferenc, Szemcsuk István, Tamási Istvánné, Tusa János. A csoportos kategóriában: az Aparhanti Székely Hagyományőrző Együttes, a Csátaljai Székely Népdalkör, a Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület, az Izményi Székely Népi Együttes, a székelykevei Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, és a hertelendyfalvi Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesület.

Tevel, 1998. június 27.

Ez volt az első találkozó, melynek keretében bukovinai székely lakodalmas népszokást elevenítettek fel. Fő szervezője Fábián Gergely volt. A viseletbe öltözött hagyományőrző csoportok tagjai alkották a násznépet. A házasodás szokásának szinte minden mozzanatát pontosan megszerkesztett forgatókönyv alapján mutatták be. A találkozót a teveli önkormányzat, és a székely kör szervezte. A látványos és igen nagyszabású rendezvénynek óriási visszhangja volt a környéken és az egyik legsikeresebb találkozóként tartják azóta is számon. Sebestyén Ádám-díjat vehetett át Falkainé Jakab Éva, Márton Lázárné és Palkó Andrásné.

Zomba-Bonyhád, 2000. augusztus 18-20.

Ebben az évben a szervezők, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége, a Zombai Székelyek Baráti Köre és Zomba Község Önkormányzata Bukovinai Székely Millenniumi Világtalálkozót hirdettek. A Szövetség harmadik alkalommal csatlakozott a Zbigniew Kowalsi által útjára indított “Bukovinai Találkozások” Nemzetközi Folklórfesztiválhoz. Így a román, ukrán, és lengyel vendégekkel együtt közel hatszáz fellépője volt a folklórműsornak. Az első napon az ünnepélyes megnyitón a hazai és nemzetközi politikai és kulturális élet kiemelkedő személyei mellett a székelyek által lakott települések, illetve Erdélyben, Vajdaságban, Kanadában és Brazíliában élő székelyek képviselői vettek részt. Másnap a Tolna Megyei Önkormányzat dísztermében tudományos konferencia vette kezdetét rangos előadókkal. Augusztus 20-án Hidason elhelyezték az andrásfalvi református harangot. Délután Bonyhádon felavatták a Székely Emlékparkban felállított kopjafát Sebestyén Antal esperes plébános tiszteletére. Majd utcai felvonulást követően kulturális gálaműsor zárta a világtalálkozót. Sebestyén Ádám-díjban részesült Fábián Gergely, Lőrincz Etel, Sántha Alajos és a kakasdi Sebestyén Ádám Székely Társulat.

Al-Duna (Hertelendyfalva, Székelykeve, Sándoregyháza), 2003. augusztus 22-24.

A bukovinai székelyek telepítésének 120. évfordulója alkalmából a találkozó rendhagyó módon a három Al-dunai településen került megrendezésre: Hertelendyfalván augusztus 22-én, Sándoregyházán augusztus 23-án és Székelykevén augusztus 24-én. A hertelendyfalvi Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesület, a sándoregyházi Bonnaz Sándor Magyar Művelődési Egyesület és a székelykevei Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szervezte. Az eseményre Tolna és Baranya megyéből kilenc együttes utazott, illetve Erdélyből a csernakeresztúri hagyományőrző csoport is képviseltette magát. Erre az alkalomra került kiadásra a Székely füzetek 4. száma, amelynek szerkesztője Rudolf László, kiadója pedig a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége volt. Kísérő rendezvényekként mindhárom településen kézimunka – és fényképkiállítást szerveztek, augusztus 24-én, vasárnap pedig helyenként más-más rendezvénnyel tették ünnepélyessé a Találkozót.

Véménd, 2004. augusztus 27-28.

Első nap a Vajdaságból és Erdélyből érkezett csoportok részvételével megkoszorúzták Farkas Pál, a helyi együttes alapítójának sírját. Majd a Véménden található székely tárgyi emlékekből összeállított tárlatot nyitották meg. Este a határon túli együttesek műsora következett. Másnap reggel ünnepi szentmisével, utcai viseletes felvonulással folytatódott a találkozó. Huszonnyolc bukovinai székely hagyományőrző együttes lépett színpadra a délutáni folklórműsoron. A résztvevők sokáig emlegették a gyönyörű baranyai falu szervezőinek és vendéglátóinak szíves és színvonalas fogadtatását.

Kakasd, 2006. július 1.

A Sebestyén Ádám Székely Társulat a találkozót a lakodalmas szokása köré szervezte. A menyasszony kikéréséhez a faluház adott gyönyörű hátteret. Az utcai vonulás a templomhoz, majd a templom előtti tánc a hagyományoknak megfelelően zajlott.
Az elnöki köszöntő után 2006-ban a Sebestyén Ádám díjat Sebestyén István vehette át.
A látványos színpadi események és fergeteges mulatság mellett a Faluházban megtekinthető volt a Völgységi Múzeum “Ezeréves motívumok” című fotótárlata.

Tevel, 2008. június 20-21.

Székely Találkozó és lakodalom Tevelen 2008-ban

Csakúgy, mint tíz évvel korábban a szervezők, a Teveli Fiatalok Egyesülete, Tevel Község Önkormányzata és a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége ezúttal is a bukovinai székely lakodalmas népszokások köré szervezték a rendezvényt. A fővédnöki szerepet Andrásfalvy Bertalan töltötte be. Közel ezer fő vett részt az eseményen, határainkon innen és túlról érkező csoportok képviselői, akik valamennyien a lakodalom násznépét alkották. Erre az alkalomra került kiadásra a Nagy Antalné Ferencz Regina receptjeiből álló szakácskönyv, és ehhez igazodva állította össze Csibi Krisztina az “Ifjúság, gyöngykoszorú” címet viselő fényképkiállítást. A Sebestyén Ádám-díjat ezúttal Bíró Sándorné kapta.

Csibi Krisztina